A 60-as �vekben felt�mad� szecesszi� vagy Jugendstil volt sz�zadunk els� igazi nosztalgikus �ramlata. A sz�zad a saj�t gyermek�t fedezte fel �jra, miut�n egyszer m�r kitagadta. Sz�zadunk embere, aki a technikai civiliz�ci� �s a tudom�ny h�s�nek tartja mag�t, most vallotta be el�sz�r, hogy id�nk�nt megunja a m�rn�ki rendszeress�get, �s vonz�dik az �rzelmeshez, k�tes �rt�k�h�z, giccseshez, erotikushoz is. Az ellentmond�st azzal pr�b�lta leplezni, hogy a szecesszi�ban fedezte fel a funkcionalizmus gy�kereit. A szecesszi� a r�gi f�nyk�pt�l a nagymama f�rd�trik�j�n �t az �zletport�lok felirat�ig, mint divathull�m, ma m�r kifutotta mag�t (felv�ltotta az art deco). B�r m�g �gy sem lenne �rdektelen – egy vonatkoz�s�ban azonban egyenesen t�l�lte �nmag�t, azzal, hogy mindeddig rejtett pszichedelikus kvalit�sai felsz�nre jutottak.

Nem minden pszichedelikus, ami szecesszi�s, �s nemcsak a szecesszi�s (nem is csak m�v�szet) lehet pszichedelikus. Ez a jelz� vonatkozik mindenre, ami a tudat „kit�gul�s�val” kapcsolatos, ezt az �lm�nyt rekonstru�lja vagy pr�b�lja kiv�ltani, illetve fokozni. Mindenekel�tt a k�l�nb�z� szintetikus vagy organikus eredet� szerek – LSD, marihu�na, meszkalin, hasis stb. – keltik ezt az �lm�nyt: fantasztikus v�zi�k �s hallucin�ci�k mellett a k�lvil�g �rz�kel�s�nek �s megismer�s�nek felfokozott m�dj�t, az �n, s�t a tudatalatti felszabadul�s�t, �s a Vil�gmindens�ggel egy�tt l�ktet�s megnyugtat� tudat�t. Pszichedelikus lehet egy ruha, egy plak�t, egy k�nyvillusztr�ci�, egy kifestett aut�, egy hanglemez, egy f�nyeffektusokkal k�s�rt koncert, egy film, egy vizion�rius fest� vagy egy (keleti vagy nyugati) misztikus l�tom�s. Ha tanulm�nyozzuk Alan Watts, Allen Ginsberg, Ken Kesey �r�sait, a Beatles sz�mok sz�vegeit �s f�leg az LSD k�r� vall�si rendszert �p�t� pszichol�gus, Timothy Leary ideol�gi�j�t vagy a hippik t�rt�net�t, k�nnyen bel�thatjuk: a pszichedelizmusnak a 60-as �vekben minden es�lye megvolt arra, hogy messze t�l a divaton, �ltal�nos �zl�ss�, filoz�fi�v� �s �letst�luss� v�lj�k.

Ha a pszichedelizmus st�lus, akkor jellemz�je a legeklektikusabb eklektika. K�pes annyira t�vol es� st�luselemeket, grafikai „patterneket” elegy�teni, mint egy k�z�pkori miniat�ra, egy indi�n tolld�sz �s egy Lichtenstein-modorban rajzolt fagylaltos t�lcs�r. Ugyanakkor a legfantasztikusabb formakavalk�dr�l is egyetlen pillant�ssal eld�nthet�, hogy pszichedelikus-e vagy sem. A pszichedelizmus biztos k�zzel emeli ki mindenb�l a sz�m�ra sz�ks�ges elemet, a szecesszi�ban is azonnal felismerte �nmag�t. George Melly angol popzen�sz �s kritikus ugyancsak elcsod�lkozott a Victoria and Albert Museum 1966-os Beardsley-ki�ll�t�sa �ri�si l�togatotts�g�n, �s m�g ink�bb a fiatal l�togat�k – akkor – meghat�rozhatatlannak v�lt szellemi k�z�ss�g�n. „H�napokon �t k�ptelen voltam r�j�nni, de most m�r azt hiszem, hogy el�sz�r botlottam bele a felbukkan� Underground jelenl�t�be. Ugyancsak visszatekintve tartom jelent�snek, hogy ez a tal�lkoz�s egy ki�ll�t�son t�rt�nhetett meg. Az Underground az els� olyan pop-robban�s, mely egy specifikus grafikai kifejez�si eszk�zt fejlesztett ki, �s Beardsley, ha nem is a legfontosabb eleme, de a legkor�bbi form�l� hat�sa volt ennek a ny�ltan eklektikus folyamatnak.” Beardsley mell� forr�sk�nt pedig hamar felsorakozott Alphonse Mucha, Will H. Breadley, Toulouse-Lautrec �s – saj�tos eklektik�r�l l�v�n sz� – r�gebbi vagy �jabb m�v�szek is: Bosch, Blake, Arcimboldo, Redon, Moreau, Magritte, Ernst, Dalf, Klee, Escher, Fuchs, Hausner...

Hogyan t�rt�nt a szecesszi� pszichedelikus �jj�sz�let�se? Az iskolap�lda Wes Wilson. Wilson a San Francisc�-i Fillmore Auditorium sz�m�ra tervezett plak�tokat, ahol Bill Graham a 60-as �vek k�zep�n �letre h�vta a „pszichedelikus f�ny-show” m�faj�t. „�sszm�v�szeti” ig�ny�ben maga a v�llalkoz�s is hasonl�t a szecesszi�ra: a Byrds, a Jefferson Airplane, a Grateful Dead, a Quicksilver Messenger vagy Country Joe zen�j�t a t�ncol�kra �s a falakra vet�tett l�ktet� f�nyek, egym�sba foly� sz�nek �s k�pek orgi�ja k�s�rte, teh�t a show minden �rz�kszervet egyszerre c�lba vett. Wilson plak�tjai alig k�l�nb�ztethet�k meg szecesszi�s el�deikt�l, a bet�k p�ld�ul azonosak azzal a t�pussal, amit Alfred Roller a Ver Sacrum plak�tj�n f�lhaszn�lt.

Azonban a sz�zadfordul�val szemben, mely t�bbnyire tiszteletben tartotta m�g a s�kot, Wilson a k�zponti mot�vum kont�rjaib�l ind�tva, l�tsz�lagos hull�mz� drap�ri�t teremt a plak�t mez�j�b�l, �s azt az utols� szegletig kit�lti vibr�l� �s egym�sba foly� bet�kkel. (Ak�rcsak a New York-i Art Directors Show h�res pszichedelikus plak�tj�nak felirata, melyek a b�rre festve, egy �l� n�i test hull�mz� form�it k�vetik.) Wilson cseppet sem t�r�dik azzal, hogy a sz�veg gyakran olvashatatlan: ett�l a momentumt�l v�lik a plak�t kereskedelmi �rdek� hirdet�sb�l „�nc�l�v�”, a sz� szoros �rtelm�ben „medit�ci�s” szobad�ssz�. Az utc�r�l a szoba fel� fordul� poster a pszichedelikus underground egyik legjellegzetesebb term�ke, funkci�ja – ak�r az atmoszf�ra-teremt� keleti f�st�l��.

A Fillmore Auditorium londoni megfelel�je az UFO-klub, melynek neve a „rep�l� cs�szealj” mellett t�bbek k�z�tt „Unlimited Freak Out”-ot (szabadon ford�tva: korl�tlan �r�letet) is jelent. K�t posztertervez�je „Hapshash �s a Sz�nes Kab�t”, vagyis Nigel Waymouth �s Michael English, maguk is popzen�szek. A szecesszi�hoz er�sen k�t�dnek �k is, de plak�tjaik l�nyegesen „�ramvonalasabbak”, mint Wilson munk�i; a sz�neket �that� iboly�nt�li sug�rz�s b�v�let�ben alkotnak.

J�l kitapinthat� az az �v, ami a vir�gz� pszichedelikus st�lus hull�mz�s�t a rockzene l�ktet�s�hez k�ti. A j�l ismert egy�ttesek szt�rjai maguk is posztermot�vumokk� v�lnak. A Mothers of Invention vezet�je, Frank Zappa letolt nadr�gos, v�c�kagyl�n tr�nol� f�nyk�pe, hull�mz� szecesszi�s ind�kkal k�r�tve, az egyik vil�gh�r�v� v�lt pszichedelikus plak�t. A Beatles-tagok (k�l�n�sen Lennon) sz�mtalan grafikai feldolgoz�s h�sei, gyakori utal�sokkal LSD-utaz�saikra, a S�rga tengeralattj�r� c�m� anim�ci�s filmt�l Alan Aldridge h�res k�nyv�ig. Aldridge maga j�val kommerszebb �s �desk�sebb, mint azok a rajzol�k, akiket k�nyv�ben felvonultat.

A pszichedelikus poszter „numero 1” szt�rja az erotikus rockzen�t j�tsz�, csod�latos vir�gokkal, ind�kkal, csillagokkal h�mzett �s festett ruh�s, fel�kszerezett, lap�tott orr�, vastag ajk�, v�kony bajszos, ext�zist �s hal�lt t�kr�z� szem�, afrofrizur�s f�lv�r git�ros, Jimi Hendrix. Hol v�r�s-k�k f�nyekben, hol f�ld�nt�li sug�rnyal�bokt�l k�r�lv�ve ker�l el�nk; m�skor l�ngnyelvek k�zt m�regz�ld arccal, lila hajkoron�val vagy elektronikus gorg�fejk�nt, a kopony�j�b�l k�gy�z� sz�nes m�anyag cs�vekkel. Egyik remek �br�zol�sa az ausztr�l sz�rmaz�s� Martin Sharpt�l jelent meg az OZ c�m� underground lapban. (A „f�ldalatti” sajt�, t�bbsz�nnyom�s� oldalaival, a pszichedelikus m�v�szet term�keny t�ptalaja �s hat�kony m�diuma.)

A st�lus hajsz�lcs�ves terjed�si elve folyt�n Jimi Hendrix �s a t�bbi pop�nekes ut�n azonnal megjelentek a Nouveau Art Nouveau f�ld�nt�li sug�rk�v�j�ben a politikai �let m�v�szett�l egy�bk�nt t�vol �ll� „szt�rjai” is: Lenin, Marx, Fekete P�rduc Eldridge Cleaver, Ernesto Che Guevara vagy Mao.

H�rom tov�bbi t�nyez� „b�n�s” abban, hogy ez megt�rt�nhetett: a fot�, a pop art �s a saj�tos sz�nek.

A f�nyk�pez�s m�r r�g�ta ismeri a szolariz�c�� jelens�g�t: a k�p pozit�v-negat�v viszonyainak r�szleges felcser�l�s�vel �les, de szesz�lyes kont�rok jelennek meg az azonos t�nus� foltok perem�n, ha pedig a f�nyk�p t�ls�gosan gazdag k�l�nb�z� t�nus�rt�kekben (vagy az elj�r�st t�bbsz�r megism�telj�k), az eg�sz fel�let teljesen sz�troncsol�dik. K�l�n�sen hat�sos ez az effektus sz�nes fot�n. Egy-egy arc vagy egy n�i akt �gy jelenik meg el�tt�nk, mintha fantasztikus sz�nes t�rk�p szabdalta volna, fjordokkal �s keskeny �bl�kkel, eltakarva az anat�miai �sszef�gg�seket; mintha a s�r� fest�k lecsurgott �s megdermedt volna rajta, ugyan�gy, ahogy Hokusain�l sz�tfr�ccsen, �s cseppenk�nt megmerevedik a hull�mok taraja. (A jap�n fametszetet rokonak�nt �dv�z�lte m�r az eredeti szecesszi� is!)

Mi�rt a pop art? Ezt a fajta sz�rre�lis sz�nbont�st alkalmazta m�r az angol Richard Hamilton is, vagy Andy Warhol – nem v�letlen, hogy mindketten fot�val term�keny�tett�k meg a pop artot; Warhol pedig szitanyomatain egyenesen pszichedelikus sz�nvil�gban f�rdette meg Marilyn Monroe vagy Mao vagy a vir�gok f�nyk�peit. M�r n�la tapasztalhat� az a rejt�lyes �sszef�gg�s, mely egy irracion�lis �lomvil�got szupertechnikai alapokra (szerigr�fia) illeszt, �s mely a pszichedelizmus legkif�rk�szhetetlenebb l�nyege.

Innen �rthet� az is, hogy mi�rt lehet pszichedelikus mot�vum egy indusztrializ�lt-banaliz�lt Lichtenstein-komix: alapja, a felnagy�tott raszterh�l� ugyanannyira irre�lis (�s l�ktet�) bont�st alkalmaz a l�tv�nyon, mint a f�nyk�p szolariz�ci�. S�t, a k�t elj�r�s nyomdai kombin�ci�ja a szolariz�lt folt raszterez�s�t is megengedi: ha a felnagy�tott raszterpontokat egym�sba folyatjuk, m�ris l�trej�n a hull�mz� szecesszi�s pszichedelikus kont�r! Ugyanis amiben a sz�zadfordul� �s a pszichedelizmus grafik�ja egym�sra tal�l, annak Gestalt-elv� magyar�zata a legt�bb esetben a vonalakkal j�l elhat�rolt �s megk�l�nb�ztetett r�szecsk�k eg�szk�nt �ttekinthetetlen, teh�t tark�n l�ktet� egys�ge.

Ez�rt lehet minden pszichedelikus, ami l�nyeg�t tekintve a szecesszi�s vonalorgi�khoz k�zel�ll�, ami grafikailag, k�t dimenzi�n teremt t�r-ill�zi�t, k�t�rtelm�s�get �s a szem sz�m�ra virtu�lis mozg�s�lm�nyt. Furcsa k�lcs�n�ss�get figyelhet�nk meg a pszichedelizmuson bel�l: a light-show-k vet�t�sein nincs �les kont�r (csak �les ritmus�, sztroboszkopikus l�ktet�s), minden v�ltozik, �s �lland�an egym�sba t�nik, mert a kiindul�s a t�nyleges mozg�s.

Ezzel szemben, ahol a v�ltozatlan k�t dimenzi� adott – plak�tn�l, grafik�n�l –, az �lm�ny ir�nyul�sa virtu�lis form�ban mutat a mozg�s fel�. Bridget Riley, Vasarely �s a „hideg” tudom�nyos-technikai op art �gy keveredhet minduntalan a pszichedelizmus h�r�be. �s ez�rt tal�lkozunk l�pten-nyomon az op-art el�fut�r (mindenben el�fut�r!) Marcel Duchamp ravaszul forg� akonikus korongjaival az underground lapokban.

De nemcsak ez�rt a vonz�d�s Duchamp-hoz. Pszichedelikus sz�nvil�g n�lk�l nincs pszichedelikus m�v�szet, de �jszecesszi� sem. Ez az, ami teljess�ggel hi�nyzott m�g a sz�zadfordul�n, de amely megjelent a pop artban is, a fot�m�v�szetben is, �s amelynek egyik el�fut�ra – Duchamp. 1936-ban Duchamp c�mlapot tervezett a Cahiers d'Art-nak – a Rebben�sz�veket. A sz�vek �les k�rvonal�ak, koncentrikusan, de rafin�ltan elcs�sztatva helyezkednek; sz�n�k vak�t�an k�k �s v�r�s, �gy szem�nket az �les kont�rok ment�n azonnal kegyetlen l�ktet�sre k�szteti. Ugyan�gy „robbannak” a popm�v�sz Robert Indiana tiszta sz�n� LOVE feliratai, vagy Vasarely k�rei �s n�gyzetei.

De ez csak egyetlen fog�s a pszichedelizmus sz�nhaszn�lat�b�l. A 60-as �vek k�zep�n mer�ben �j sz�ntartom�ny jelent meg vizu�lis k�rnyezet�nkben, melynek b�zisa a r�zsasz�n, ibolya, lila, p�sp�klila, a b�bor. Ha mellett�k kev�s komplementer, vagy hideg �rnyalat felt�nik (f�leg �l�nkz�ld �s t�rkiz), ez m�r el�g ahhoz, hogy l�trej�jj�n a t�rhat�s� vibr�ci� – k�l�n�sen, ha a fest�k „vil�g�t”, foszforeszk�l. De �ri�si fesz�lts�get okozhat k�t, csaknem azonos sz�n is: r�zsasz�n melletti v�r�s vagy narancs melletti citroms�rga.

A sz�nek tekintet�ben �rdemes megjegyezni, hogy a magyar m�v�szetben is kialakul�f�lben volt egy �ramlat, mely a szecesszi� mellett – igen b�tortalanul �s �ntudatlanul – ezt a p�sp�klil�s, anilines-rik�t� sz�nvil�got is felfedezte. N�pm�v�szetre – m�zeskal�csokra, de m�g ink�bb viseletekre �s sz�ttesekre hivatkozott. Nem meglep�, ha meggondoljuk, hogy a pszichedelikus m�v�szet vil�gszerte megtal�lta mag�nak a keleti sz�nyeg ornamentik�j�t, az indi�n sz�ttest, �s �ltal�ban minden olyan folklorikus �s primit�v d�sz�t�m�v�szetet, mely a soksz�n� �s bonyolultan r�szletgazdag fel�letkit�lt�s logik�j�t k�veti. Az azonban val�s�gos csoda, hogy azt a fajta „magyaros szecesszi�t” ilyen szempontb�l m�g senki sem fedezte fel, mely – els�sorban stukk�ban, k�- �s fafarag�sban – sz�gletesre stiliz�lt n�v�nyfonad�kokkal t�lt�tte ki a falfel�leteket, �s a maga kor�ban szint�n a n�pm�v�szetben keresett �nigazol�st.

Az az ellentmond�s, ami ebben a „sz�gletes szecesszi�ban” jelentkezett (v�. m�g Klimt, Loos stb.), teljesedett ki a pszichedelizmus pomp�s �s orgiasztikus eklektik�j�ban. Legjobb p�lda r� a neves amerikai plak�ttervez�, Peter Max. Pszichedelizmus�ban – ak�rcsak a 20-as �vek b�v�let�ben nemr�gen felfedezett Richard Lindner – egyszerre tud kont�rok k�z� szor�tottan buja-l�gy-hull�mz� szecesszi�s �s �rzelg�s-erotikusan geometriz�lt-indusztrializ�lt art dec�s lenni. Embl�m�ja lehetne az art nouveau-deco-pop-underground raszterpont.

A 20. sz�zadban m�g senkinek, semmilyen ir�nyzatnak nem siker�l olyan leny�g�z� szabadoss�ggal egyeztetni az ellent�teket, mint a pszichedelizmusnak. A geometrikus szigort haszn�lja fel a l�ktet� �leter� kifejez�s�re.

Az �lettelen, rideg, matematikai pontoss�g� krist�lyszerkezetet a molekul�ris, cellul�ris, organikus form�k fluktu�l� energi�j�val t�lti fel. A 60-as �vek el�tt azt hitt�k, hogy ami �lesen k�l�nv�laszthat�, az �sszeegyeztethetetlen a vizion�riussal. A pszichedelizmus kider�tette, hogy nemcsak Gul�csy vizion�rius, hanem a kem�nyen kont�roz� Mackmurdo is; Van Gogh, Csontv�ry, Seurat �s Pollock viszont az�rt lehetnek kozmikus fest�k, mert fest�kp�ttyeik vagy ecsetvon�saik logikus mozaikszerkezetet alkotnak, mely egy nagy organizmus l�ktet� sejtrendszerek�nt m�k�dik. A piszchedelizmus mag�ba olvasztja a sci-f� szupertechniciz�lt vil�g�t; a tudatalatti melegh�z�ban termelt kozmikus vir�gainak szirmait (Isaac Abrams k�pein) villamos �ram borzongatja; ipari-szuper m�anyagfest�ket haszn�l arra, hogy civiliz�ci� el�tti l�ktet�sben r�szes�tse az �rz�keket; szuperszintetikus vegyipari term�ket haszn�l arra, hogy az Ego legm�lyebb tartom�nyait el�rje. Jelszava az „elektronikus Tibet”: az elektromos git�rt, a telev�zi� kat�dsug�r-villan�sait �s a kompj�ter line�ris �ramk�reit alkalmazza egy olyan szellemi ter�let megh�d�t�s�ra, amir�l eddig csak a misztikusok tudtak. A w�lfflini „grafikus” elv�t ma a l�zerf�ny rajza k�pviseli – ez a grafikai racionalit�ssal megval�s�tott racionalit�son t�li vibr�ci�. Az underground t�v� k�perny�j�n az elektronikusan szolariz�lt szecesszi� form�i pulz�lnak. LaMonte Young szintetiz�torral gerjesztett „�r�k zen�j�t” olyan vet�t�s k�s�ri, melynek ornamentik�j�ban a hindu vall�s szimb�lumait kelti �letre az elektromos �ram. A pszichedelizmus a sz�vdobog�s, v�r�raml�s �s a vezet�kekben t�ncol� elektronok mozg�sa k�z�tt keresi a ritmus�tt�telt. A keleti gondolkod�s m�r r�gen r�j�tt arra, hogy a geometrikus tudom�ny �s az �let teljess�ge v�gs� soron egy: a mandala, a k�r �s a n�gyzet kombin�ci�ja is ezt szimboliz�lja. Allen Atwell pszichedelikus szent�ly�nek k�z�ppontj�ban mandala ir�ny�tja a sz�nek gomolyg�s�t a falakon. Jacques Kaszemacher vonagl� geometrikus op art rajzai nem l�t�spszichol�giai k�s�rletekhez k�sz�ltek, hanem az arab sz�mmisztik�val vannak rokons�gban. Hugo Mujica mandal�i a kaleidoszk�p k�pi vil�g�ba vezetnek, ez a csodavil�g azonban nem m�s, mint geometria, ugyan�gy, mint a soksz�g� krist�ly, mely Borges Alefj�ben el�sz�r megjelenik – abban a pontban, melyben egyszerre van jelen a Vil�gmindens�g teljess�ge. Ha a krist�ly lapj�t ablaknak fogjuk fel, meg�rezz�k, mi a pszichedelikus Magritte sz�rre�lis kiv�g�saiban, �s mi�rt nyit a pszichedelizmus olyan tereket a s�kban, melyekben, mint r�szben, megjelenik az eg�sz – irre�lisan megsokszorozva. Matti Klarwein „szerelemtemplom�nak”, az Alfa-szent�lynek fresk�in pedig a teljess�g ig�zet�ben krist�lyg�mb csillog�s�v�, kaleidoszkopikus ny�zsg�ss� v�lnak maguk az emberek is – a vir�gok, a f�k, �llatok, felh�karcol�k, aktok, rak�t�k, var�zsl�k, aut�k, jin-jangok, yantr�k, vulk�nok val�ban szecesszi�snak nevezhet� forgatag�ban.

Mindennek a fantasztikusan eklektikus vil�gnak ir�ny�t� elve a l�ktet�s, hull�mz�s, vonagl�s, pulz�l�s: a vibr�ci�. Seg�ts�g�vel lehet most m�r �sszegezni a szecesszi� �s a pszichedelizmus �sszef�gg�s�t, �s azt is, miben lehet �letk�pesebb a pszichedelizmus a t�bbi izmusn�l. Mert term�szetesen a pszichedelizmusnak is �lland� vesz�lye, hogy meg�llapodik a mer� eklektik�n�l vagy az �rz�ki ingerkelt�sn�l; ahogy volt sek�lyes pszichedelikus divat is, nem t�bb �rtelemmel, mint az �ramvonal a l�mpaerny�n (= jobban el lehetett adni), ugyan�gy van „rossz vibr�ci�” is (k�pletesen sz�lva, a fut�szalag, a goly�sz�r� �s a manipul�lt t�v� vibr�ci�ja). A szecesszi�s vibr�l�s m�g t�bb�-kev�sb� �ntudatlan, el�jel n�lk�li, formai-eszt�tikai vibr�ci�t hozott ennyiben �p�thetett r� a pszichedelizinus. A vibr�ci� azonban ma t�bbet jelent. „Minden emberi tapasztalat alapj�t k�l�nb�z� hull�mhossz�, egym�st metsz� vibr�ci�k h�l�zat alkotja... Az ext�zis �tjai: meg�rteni, majd befogadni mindenfajta vibr�ci�t...” (Alan Watts). A hangs�ly a „minden”-re tol�dik. A pszichedelizmus eklektik�ja mindent elektrom�gneses ter�be vonz.

Vesz�lyes taktika, mert a j�v� ember�nek vibr�ci�j�hoz ugyanazokat a szuperciviliz�ci�s technikai eszk�z�ket vonja be, melyek elidegened�s�t�l �s elidegen�t�s�t�l minden pillanatban retteg. Az eklektik�t abban a pillanatban hajtja uralma al�, amikor a kompj�tergrafik�t �tbillenti misztik�ba. Pr�b�lja, hogy a mechanikusan ism�tl�d� tap�tamint�nak vissza tudja-e adni azt a szimbolikus jelent�st, amit�l m�r r�gen elszakadt; �s az ornamentika �t�rtelmez�s�n t�l tudja-e �j m�don l�ttatni a m�v�szetet, tud-e �j megismer�si form�t, vil�gl�t�st, „�r�mteli kozmol�gi�t” teremteni.